Argentan (Franciaország)

Argentan egy francia közösség Orne tartományában, a Basse-Normandia régióban. Lakosainak száma 14.642. Egy Orne menti völgyben alapították. A középkor kezdetén vált egyre jelentősebbé. A vikingek letelepedésével Argentan Normandiához tartozott. Azokban az időkben szenvedett a francia-angol háborúk hatásától, többször is elfoglalták és lerombolták. Colbert által Argentan csipkegyártó központtá vált, Alencon konkurrenseként. 1944 június 5-én bombázták, csak Saint-Martin menekült meg. Augusztus 20-án az amerikai haderők felszabadították. A harcok során a város 80 %-a elpusztult.
A város nevezetességei többek között az Argentani Donjon, a Saint Martin és Saint Germain templom, a Saint Roch kápolna és az argentani lóversenypálya.
Testvérvárosai Baja mellett az angliai Abingdon és Rotenbug a Fuldánál, Németországban.
Híres szülöttei Francois Eude de Mézeray(történész), Fernand Léger (festő), Gérard Saint (biciklista).
A város polgármestere Pierre Pavis.
Argentan, Franciaország www.argentan.fr

Erdőszentgyörgy (Románia)

A nagyrészt magyarlakta Erdőszentgyörgy a romániai Maros megyében található. Bözöd és Bözödújfalu tartozik hozzá. A Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely. Marosvásárhelytől 37 km-re az Erdőszentgyörgyi-medencében fekszik.
Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. A történelemkönyvekben először 1333-ban jelenik meg Sancte Georgio néven A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építettek kastélyt a romokra.
Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. Mai lakosságának száma 5492 fő.
Nevezetessége a 18.sz. végi volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették. Ezen kívül említésre méltó gótikus református temploma, amely a 13.-14. század fordulóján épült. Érdekesség, hogy az északi rész feletti Várhegyen egykor vár állott, de ma ennek semmilyen nyoma nem látható. Híres emberei, Kiss János altábornagy a magyar ellenállási mozgalom mártírja, és Bodor Péter a marosvásárhelyi híres zenélő kút és sok más alkotás létrehozója.
Testvértelepülése Baján kívül Celldömölk. Polgármestere Tar András.
Erdőszentgyörgy, Románia www.erdoszentgyorgy.extra.hu

Labin (Horvátország)

Labin Isztria keleti partján fekszik. A város 3 részből áll: Stari Grad (óváros), Podlabin (alsóváros) és az 5 km-re található fürdőhely Rabac. A híres lutheriánus teológus, Matthias Flacius ebben a városban született. Fő gazdasági ágai a 19. századtól a 2. világháború végéig a mezőgazdaság és a szénbányászat voltak Az 1960-as évek óta a turizmus a fő bevételi forrás. Látnivalói közé tartozik a három folyosós Mária Születése városi templom, a Loggia, a Városkapu. Lakossága 12.426 fő, polgármestere Tulio Demetlika.
Már a Krisztus előtti időkben éltek a mai város területén, később római fennhatóság alá került. Labin legrégebbi írásos dokumentuma RES REPUBLICA ALBONESSIUM szintén a római korból származik. A Római birodalom bukása után évszázadokig különböző hatalmak fennhatósága alatt állt, mint pl. keleti gótok, bizánciak, langobárdok,és frankok. 902 és 1207 között a Német Birodalom részét képezte. 1420-től majdnem 400 éven át velencei uralom alatt állt, melynek következtében Labin nagy fellendülésben részesült, ami a mai napig tapasztalható. 1921 március 2-án a bányászok a rossz munkafeltételek miatt sztrájkolni kezdtek, ez 36 nap után a vezetők megbüntetésével ért véget. 1945 és 1991 között Labin a Szocialista Horvát Részköztársaság része volt Jugoszlávián belül, 1991 óta pedig a szuverén Horvát Köztársaság része.
Labin, Horvátország www.labin.hr

Marosvásárhely (Románia)

A székelység fővárosa, művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja, Maros megye székhelye. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, arányuk 46,73 %. Lakosainak száma 145.943.
Marosvásárhely környéke már feltehetően az őskorban lakott volt. Az egyetlen székelyföldi „szabad királyi város” Vásárhely kialakulásának idejét nem tudjuk, Székelyvásárhely a 12. sz. végén vagy a 13. sz. elején jött létre. 1616-ban szabad királyi város lett. 1707. április 5-én itt emelték II. Rákóczi Ferencet a fejedelmi székbe. 1849. július 30-án innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába.
Marosvásárhely sokáig mezőváros jellegű város volt, csak a20. sz. elején indult látványos fejlődésnek. Bernády György akkori polgármester irányításával újrarendezték a várost és környékét. Az utcákat virágokkal és fákkal ültették be, ezért hívják a várost a „virágok városa”-ként.
Maros megye egyik legnagyobb turisztikai állomása. Fő látványosságai a belváros, az állatkert, Weekend telep és a minden évben megszervezett Félsziget Fesztivál.
A külváros legmagasabb pontja a Somos-tető, amely fontos turisztikai állomás.
Számos marosvásárhelyi híres személyiség született itt, közéjük tartozik Bölöni László (labdarúgó, edző), Keresztes Ildikó (színművésznő, énekesnő), Tolvaly Ferenc (író).
A lakosság megoszlása a 2002-es népszámlálások alapján a következő: románok (50,34%), magyarok (46,73%), cigányok (2,44%), németek (0,20%), egyéb nemzetiségek (0,29%).
Testvérvárosai Baja mellett Budapest XI. kerülete, Kecskemét, Szeged, Zalaegerszeg, Ilmenau (Németország), Bournemouth (Egyesült Királyság, Anglia), East Renfrewshire (Egyesült Királyság, Skócia) és Güzelçamli (Törökország).
A marosvásárhelyíi polgármester Dorin Florea.
Marosvásárhely, Románia www.tirgumures.ro

Thisted (Dánia)

Thisted taromány azonos nevű székhelye Thisted. Nevét a német Tyr szóból származtatják, jelentése Tyr helye. Lakosságának száma 12.995. Mezőgazdasággal való kereskedése jelentős, emiatt 1500 óta piacvárosnak is számít. A város egy vasút északi végpontja.
1971-ben Az Olsen banda Jütlandba utazik című film néhány jelenetét itt forgatták.
Három iskolával és egy gimnáziummal rendelkezik. Labdarúgócsapata a Thisted FC, amely a dániai első divízióban játszik.
A thistedi sörfőzde híres kiváló minőségű söréről, a legnagyobb bronzkori temetkezési halom, Langdos itt található. 175 méter hosszú és Kr. e. 1800 és 1000 között épült.
A város temploma gótikus stílusú, rúnákkal rótt feliratú kővel a bejárat előtt.
Thisted híres szülöttei többek között Jens Peter Jacobsen író, Junior Senior popduó és Jesper Grönkjaer labdarúgó. Thisted polgármestere Erik Hove Olesen.
Thisted, Dánia www.thisted.dk

Waiblingen (Németország)

Waiblingen körülbelül 15 km-re található Stuttgarttól, Baden–Württemberg tartományban. Lakosainak száma 52.845. Főpolgármestere Andreas Hesky. A várost a Rems folyó választja ketté.
Már Krisztus előtt 5000 évvel kimutathatóak telepesek ezen a területen. Krisztus után a 8. században házasságok és öldöklések útján az első nagy német császári sarj, a Karolingok birtokába kerül. 1250-ben Waiblingen megkapja a városjogot. Legkésőbb a 14. században megyeszékhellyé vált. A város története során többször is nagy tüzektől szenvedett. Mivel 1960 körül a lakosság átlépte a 16.000-es határt, ezért 1962 február 1. óta nagy megyeszékhely.
A város címere 3 fekvő szarvasagancsot ábrázol. Zászlajának színe fekete-fehér.
Testvérvárosai Mayenne/Pays de la Loire (Franciaország), Devizes/Wiltshire (Nagy-Britannia), Jesi (Olaszország), Schmalkalden (Thüringia, Németország).
Látnivalói közé tartozik a történelmi városrész, amely politikai, gazdasági és kulturális központ is egyben. Itt található a városháza, vagy a polgárcentrum. A legfontosabb nevezetesség viszont a piactér, ahol hetente kétszer piacot, ezen kívül pedig különböző rendezvényeket tartanak. A középkorból fennmaradt Magasőrtorony a város határköve. Említésre méltó még a nyilvánosan megközelíthető katonai átmenet és a 13. sz.-i beinsteini kaputorony. Gyönyörű templomai és múzeumai vannak, mint pl. az evangélikus Mihály-templom , az Apácatemplom, a Miklós-templom. A waiblingeni városi múzeum 1549 és 1553 között épült. 1992-ben az Europe Nostra diplomával is kitüntették.
2008-ban a városban megnyitották a Stihl Galériát is.
Waiblingen évente több rendezvénye van, mint például az óvárosi ünnep június utolsó hétvégéjén, kétévente a Fiesta Latina városi ünnepség, májusban a könyvpiactér.
A város híres emberei II. Konrád (990-1039), Barbarossa Frigyes (1122 körül), Johann Caspar Schiller (Friedrich Schiller édesapja), Udo Walz (sztárfodrász), Manfred Winkelhock (volt Forma-1-es versenyző), Bernd Mayländer (német autóversenyző), Nadine Krause (világ legjobb kézilabdázónője 2006).
Waiblingen, Németország www.waiblingen.de

Zombor (Szerbia)

Zombor (korábban Czoborszentmihály) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében. Szabadkától 60 km-re délnyugatra a Ferenc-csatorna mellett, a magyar határtól 25 km-re fekszik. Közigazgatásilag több falu is hozzátartozik. A város polgármestere Dušan Jović.
A város neve a szláv Cibor névből ered és első birtokosainak, a Czobor családnak a nevét viseli.
1541-ben a törökök elfoglalták a várost, lakosságát elhurcolták. Helyükre szerbek települtek, ők kezdték Sombornak nevezni. 1687. szeptember 12-én szabadult fel. Ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke után a város újra fejlődésnek indult, járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. 1745-ben a bácsi vármegye része lett és elveszítette kiváltságait. 1749-ben Mária Terézia szabad királyi várossá emelte. 1802-ben Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. 1941 és 1944 között Zombor az egész Bácskával együtt újra Magyarország része. A II. világháború alatt a város zsidó származású lakosságát, akik rendszerint magyarnak vallották magukat, deportálták.
Népessége 2002-ben 51.471 lakos, ebből 32.988 szerb, 3.743 magyar, 6234 bunyevác és hoirvát, 2.181 német volt.
Zombor híres szülöttei Schweidel József aradi vértanú, Vértesy József olimpiai bajnok vízilabdázó és Fenyvessy Éva színművésznő. Látnivalói többek között a nemzeti színház, a városi múzeum, a Török ház, valamint a régi Megyeháza tanácstermében lévő Eisenhut Ferenc Zentai csata című festménye (1896), mely ma Szerbia legnagyobb olajfestménye. Baja mellett Kispest a másik testvérvárosa.
Zombor, Szerbia www.sombor.rs

Hódmezővásárhely, Magyarország www.hodmezovasarhely.hu