Életre szóló rajongás fűzi Baja városához azt, aki szereti a vizet, a napfényt, és a mozgást. A várost körülölelő folyók, a Duna és mellékágai a hűsítő, nyári fürdőzések, romantikus kirándulások, vízi sportok lehetőségét adja. A város két ásványvíz-jellegű kútja, valamint a Baja közelében található két gyógyvizes fürdő (Nagybaracska, Dávod - Püspökpuszta) jótékony hatását kínálja. Gemenc, a jórészt erdővel borított gyönyörű ártér védett állatoknak ad otthont, amelyeket meglesni páratlan élmény kirándulásaink során. A bajai ember olyan harmóniában élhet együtt a természettel, amely ma már kevés városlakónak adatik meg.

Petőfi-sziget
A legismertebb magyar költőről elnevezett, üdülőparadicsommá vált szigetet a Sugovica folyón átívelő híd köti össze közvetlenül a belvárossal. Panziók, vendéglők, sportuszoda, teniszpálya és ifjúsági tábor várja a turistákat szép környezetben. Itt található sok száz bajai család csónakgarázsa, a vállalati üdülők sora, a sporthorgász-egyesület, az evezősklub és a cserkészek vízi-telepe is. Szívesen sétálnak, kerékpároznak, sportolnak itt a bajaiak. A sziget több pontján lehet kajakot, kenut bérelni, fürdőzni, a nyugalmasabb területeken pedig horgászni. Kezdő vízitúrázók első, kalandosabb élménye a sziget körbehajózása, a szárazföldön Bajára érkezők pedig itt teszik vízre járművüket. A csónakgarázsok stégjétől dél felé a Ferenc-csatornát lezáró zsiliphez vezet a víz. Kedvelt úti cél a csatornán a zsiliptől indulva a termálfürdőjéről is ismert Nagybaracska. A Nagy-Duna felé a téli kikötő, és a kedvelt sátorozó-hely, a Pandúr-sziget mellett hajózunk tovább.

Sugovica folyó
A gyönyörű bajai belváros képének meghatározója ez a kis folyó, a Duna mellékága, amelyet az itt élők Sugovica néven emlegetnek. Egy gazdag leány, és egy szegény molnárlegény reménytelen szerelmének történetét őrzi a folyó legendája. Homokos partjával, fűzfáival ez a környék legkedveltebb, ingyenes strandja. Nyaranta a fiatalok társasági életének legfőbb színtere, reggeltől napnyugtáig tartó fürdőzésekkel, labdajátékokkal, csónakázással, napozással. A mediterrán hangulatú, folyóparti vendéglők teraszain langyos, nyári estéken csodálatos élmény figyelni a bajai naplementét. A Duna felé közeledve a „csiklis” csónakos horgászok egyik kedvenc szakaszához érkezünk. Ha itt a hátunk mögé pillantunk, elénk tárul a hangulatos, jellegzetes bajai tájkép: pecások, strandolók, fűzfák, háttérben a belvárosi templom tornya. A két folyó találkozásánál, a Dunába olvadó Sugovica szép kanyarulatánál áll a város egyik híres szülöttéről elnevezett kilátó. Türr István olyan jelentős vízügyi vállalkozások kezdeményezője volt, mint a Korinthoszi-, és a Panama-csatorna megépítése, vagy a mi Sugovicánkat a Ferenc-csatornával összekötő átvágás is.

A mi Dunánk
A Nagy-Duna vizére érve, az 1479-es folyamkilométernél észak felé a város büszkeségei felé közeledünk. Hogy Baját jelentős közlekedési csomópontként tartják számon, az egyrészt a többsávos Duna hídjának, másrészt kikötőjének köszönhető. Az EU déli határának legjelentősebb folyami kikötője, és a nemzetközi vízi forgalom szolgáltató bázisa Baja. Átsiklunk a híd alatt, és a Dunafürdő néven ismert üdülőterület nyaralóházai üdvözölnek. Az ártéri erdőnek ez a része a pihenni vágyóké, itt kezdődik az igazi csend. A kitűnő horgászhelyeken a ponty, a csuka, a kárász, a balin a leggyakoribb fogás. A szenvedélyes pecások naphosszat üldögélnek a jó fogás reményében. Legyen ünnep, vagy hétköznap, ezen a környéken bármikor szívesen esznek halat, így nem meglepő, hogy a bajaiak Európa halevő rekorderei évi 6,6 kg-os, egy főre jutó mennyiséggel.